Csökkenő jövedelmezőség, piaci zavarok és elmaradó beruházások jellemzik az agrárium működési környezetét, amely a tavalyi aszályos év után idén is kemény esztendőt hozott az ágazat szereplőinek. Az Alapvetésben, a Portfolio Agrár- és Élelmiszeripari podcastjében a helyzetelemzés mellett a megoldás lehetőségeit is felvázolta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
A támogatási rendszer, a gépesítés és a sokáig kitartó olcsó források miatt a magyar mezőgazdaság alapanyag-előállító és -exportáló üzemmódra rendezkedett be az elmúlt évtizedekben. A sokáig jól működő felállást azonban megkérdőjelezheti Ukrajna jelenléte, amely miatt máris pozíciókat vesztett Magyarország, és amellyel hosszútávon számolni kell.
Valós fundamentális okok álltak az elmúlt év élelmiszerdrágulásának hátterében, ám éppen ezen tényezők enyhülése miatt némileg mérséklődhet ez a nyomás a következő hónapokban – véli Hollósi Dávid. Az MKB Bank és a TakarékBank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az árak várhatóan március környékén tetőzhetnek, az árstopok kivezetése még hozhat drágulást, és a növekvő importtal is számolni kell, de jó stratégiával a magyar élelmiszergazdaság állja a sarat ezen tényezők közepette is.
Az agrár- és élelmiszeriparban már nem lesz visszarendeződés, a világ fejlődik, előre megy, ami azt is jelenti, hogy eljön az agrobiznisz kora, és a jövőben már nem fog beleférni, hogy valaki ne hatékonyan, fejlesztések nélkül gazdálkodjon – hangsúlyozta a Porfolio-nak Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Beszélt arról, hogy a magyar agráriumból jelenleg több mint 500 milliárd forint forgótőke hiányzik, jövőre pedig egyre kevesebb gazda fog inputanyag-gazdagon termelni, és inkább visszafogják költségeiket, ami a hozamok csökkenéséhez vezethet. Kitért arra is, hogy valószínűleg lesz még egy élelmiszerdrágulási hullám idén Magyarországon, ami 2023 elején tetőzhet majd.
A technológia, a genetika és a szakértelem együttese sem elég akkor, ha a hatékonyság világszínvonalú szintjét nem tudja biztosítani egy-egy agrárszereplő, márpedig enélkül nincs hosszútávú talponmaradás – hangzott el az az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjében, amely a Magyar Bankholding támogatásával jelenik meg.
A pusztító nyári aszály és a kevésbé látványos, de legalább ilyen mélyen ható tényezők elemzésével foglalkozik az Alapvetés, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjének első adása, amely a Magyar Bankholding támogatásával jelenik meg. A beszélgetésből kiderül: a hazai élelmiszertermelés komoly alkalmazkodási kényszerrel néz szembe, amelynek során nem minden szereplő tudja jól venni az akadályokat.
Az élelmiszer árakban a háború hatásait 2022 negyedében kezdjük el érezni, jelenleg még a Covid válság hatásai mutatkoznak meg. Az élelmiszerek soha nem jelentettek még akkora terhet a háztartásoknak, mint most - mondta a legfrissebb Takarék AgrárTrend Indexet bemutató sajtóeseményen Héjja Csaba. A Takarékbank Agrár Üzletág, Agrár Elemzés, Termék- Folyamattámogatási Központ szenior elemzője az idei év átlagában 28 százalékos élelmiszerár-emelkedésre számít. Véleménye szerint a jövedelem növekedése eddig fedezte az élelmiszerárak emelkedését és az élelmiszer többletfogyasztását. Becslésük alapján az élelmiszerárak növekedési üteme idén már meg fogja haladni a jövedelmekét.
Év végéig átlagosan még 10-20 százalékkal emelkedhetnek az élelmiszerek árai, de ha valami hiánycikké válik, akkor az átlagosnál nagyobb lehet a drágulás – ismertette az InfoRádiónak Hollósi Dávid. Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a szokásos kihívások – úgymint az időjárási viszonyok, például az aszály –, mellett a pandémia és azt követő háborús események nagyon komoly áremelkedéseket eredményeznek az élelmiszerágazatban. A beszerzési lehetőségek különösen nehézkesek, nőnek az előállítási- és alapanyagköltségek, amikhez a termelőknek is alkalmazkodniuk kell. A nagy kérdés az, hogy a megnövekedett költségeket lekövetik-e az átvételi árak, ami a „nap végén” persze a fogyasztóknak jelent majd élelmiszerdrágulást.
A mezőgazdaságot nem egyenletesen növekvő jövedelmezőség, ezzel szemben az élelmiszeripart stabilan stagnáló jövedelmezőség jellemzi, a kiskereskedelem stabilan növekvő pályán van és egyre komolyabb profitot képes előállítani abból, amit számára az értéklánc biztosít - mondta a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián Hollósi Dávid. A Takarékbank Zrt. és a Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója egy ábrán szemléltette, hogy az élelmiszerre elköltött pénzből az értéklánc tagjaihoz mennyi jutott el. Úgy véli, hogy egy egészségesebb magyar élelmiszergazdaság érdekében a megoldás a stabilabb ár- és jövedelmi szint kialakítása lenne ideális az értéklánc minden tagjánál.
Elkötelezett a Takarékbank a fenntartható fejlődési célok elérésében, ugyanakkor fontosnak tartja a hazai agrárium versenyképességének fenntartását, a helyben termelt élelmiszer részarányának növelését. Ezért olyan vállalkozások és projektek finanszírozását részesíti előnyben, amelyek egyszerre felelnek meg a két célnak, azaz nemcsak környezeti szempontból, hanem gazdaságilag is fenntarthatók, a klímaváltozás elleni küzdelem mellett a versenyképesség növelését is segítik – mondta Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese a NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow keretében tartott sajtótájékoztatóján.
Történelmi pillanatnak vagyunk tanúi azzal, hogy a kormány radikális mértékű támogatást nyújt a magyar vidék fejlesztésére, azonban még nem látható, hogy a jelenlegi intézményrendszer hogyan kezeli majd a beruházási forrásokat - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki szerint előnyös lenne, hogy a döntéshozók megkérdezzék a bankok szakértőit arról, mit finanszíroznának szívesen. Az agrárfinanszírozási szakemberrel beszélgettünk Lengyelország példájáról, a magyar mezőgazdaság által megtermelt 700 milliárdos profit szerkezetéről, a vidékfejlesztési források várható hatásáról, az agrárképzés fontosságáról, valamint arról, hogy javaslata szerint a hazai mezőgazdaságnak még az agrárkockázati-tőkealap finanszírozás kidolgozásával lehetne sokat segíteni.
Három csapás is érte idén a magyar baromfiágazatot, amely csődhullámot is elindíthat, és az a legnagyobb veszély, ha a magas gabonaárak miatt leálló termelők elküldik a dolgozókat, mert akkor azok döntő része később sem fog visszatérni az ágazatba – értett egyet három baromfiágazati nagyvállalati vezető a Portfolio mai Agrárszektor 2020 című konferenciánk egyik panelbeszélgetésében. Emiatt kormányzati segítséget szorgalmaztak a baromfiágazati munkaerőköltségek terén. A cégvezérek bíznak abban, hogy jövő tavasz-nyár körül felpörög majd a lakossági fogyasztás a járványügyi korlátozások enyhülése miatt meginduló horeca-szektor nyomán és úgy látják, hogy az egyébként növekvő pályán haladó baromfiágazatban a beruházások jelentik a kiutat, és így tudják majd felvenni a nagyon erős lengyel konkurenciával a versenyt a nemzetközi piacokon.
A hitelezéshez kapcsolódó technológiai innovációkat, a banki digitalizáció legújabb trendjeit mutatta be öt előadó a Portfolio szerdai Hitelezés 2018 konferenciájának utolsó szekciójában.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
